Szóval ott tartottam, hogy mostanában elég sok borsot török a kétlábúak orra alá. Az előző bejegyzésben említett tökéletes bosszúmat előszeretettel alkalmazom azóta is, csak néma változatban. Mesélek pár példát: gazdival tárgyalásra mentünk a Lurdy házba, kedvenc tápunk forgalmazójával. Minden rendben is ment, én szépen becipeltem a kosarat, majd lefeküdtem gazdim mellé az asztalnál. Ők letárgyalták a dolgokat, én meg nyugiban nézelődtem, elégedetten fogadtam a dicséreteket, h milyen ugyes, okos, cuki kutya vagyok. De ezt egy idő után meguntam, elegem lett, h velem senki se foglalkozik :( De nem szóltam.... Gondoltam majd visszaadom én ezt! Mikor végeztek gazdiék, és indultunk volna Kennyket(tücsköket) venni a gekkóknak, akkor gondoltam úgy, h vmit kapjanak cserébe a sok unatkozásért... Gazdi eldobta a dummyt, mondván milyen szépen nyugiban várakoztam, ezért jár a jutalom. Én felkeltem, és majdnem elgyengültem, elindultam a dummyért, de időben kapcsoltam! és gyorsan összegörnyedtem, h jajjj, én nem tudok, fáj a hasam... Gondoltam az idegen ember (akivel gazdi tárgyalt) csak beveszi és megsajnál, bújtam is hozzá, mindent beleadtam. De gazdám gyorsan leszerelt, h fejezzem ezt be, szedjem össze magam! Hihetetlen, h nem lehet átverni sehogy sem.... Ezt előadtam egy másik helyen is, ahol szintén unatkozni kellett az asztal alatt. Itt is egy számomra ismeretlen emberrel (Bettivel) volt gazdi, gondoltam bepróbálkozom előtte is, de semmi.... Úgyhogy a végén feladtam az elveim, és az élelemért cserébe bemutattam röviden a kedves lánynak, h miket is tudok már, mint segítőkutya :)
Viszont ami végleg elvette a kedvem a hasfájós játéktól, az a következő történethez köthető. Egyik reggel sikerült felmérgesítenünk gazdit azzal, h Boval ugatva, őrjöngve kirongyoltunk az udvarra a szomszéd kutyához. Kaptunk leszidást rendesen mind a ketten. Sarokba lettünk zavarva és ott várhattuk a sorsunk. Én viszont nem tartottam jogosnak ezt a súlyos leszidást és gondoltam visszavágok. Mikor gazdi magához hívott minket, h most már megbocsát, és légyszi vegyük fel neki a zoknit, akkor jött a szokásos műsorom, én nem tudom, mert fáj a hasam. Bo persze rögtön felkapta, ő okosabb volt (így utólag belátom én is), mert tudta, most aztán szót kell fogadni, ha nem akarunk keményebb büntetést. Én viszont megmakacsoltam magam, és semmilyen szép kérésnek sem engedtem, csak tiltakoztam(hasfájást színlelve). Eredmény: ketrecbe lettem zavarva...egész napra! :O :S:S Tudtam én, h túllőttem a határon, egy szavam se volt egész nap a boxban...Másnap gazdi esélyt sem adott, h újra hibázzak, tudja jól, h mi a gyenge pontom... Igen, a klikkerelés. Ezt imádom a világon a legjobban, nagyon be tudok tőle pörögni, lelkesedni. Úgyhogy okosan ráklikkerelt a tárgyfelvételre, sőt fokozta, a tárgykiválasztásos gyakorlatot is csináltuk aznap többször. Azóta ezzel nem volt problémám :)
De már töröm a fejem az újabb kihívásokon, mármint gazdi részére :D:P
Viszont ami végleg elvette a kedvem a hasfájós játéktól, az a következő történethez köthető. Egyik reggel sikerült felmérgesítenünk gazdit azzal, h Boval ugatva, őrjöngve kirongyoltunk az udvarra a szomszéd kutyához. Kaptunk leszidást rendesen mind a ketten. Sarokba lettünk zavarva és ott várhattuk a sorsunk. Én viszont nem tartottam jogosnak ezt a súlyos leszidást és gondoltam visszavágok. Mikor gazdi magához hívott minket, h most már megbocsát, és légyszi vegyük fel neki a zoknit, akkor jött a szokásos műsorom, én nem tudom, mert fáj a hasam. Bo persze rögtön felkapta, ő okosabb volt (így utólag belátom én is), mert tudta, most aztán szót kell fogadni, ha nem akarunk keményebb büntetést. Én viszont megmakacsoltam magam, és semmilyen szép kérésnek sem engedtem, csak tiltakoztam(hasfájást színlelve). Eredmény: ketrecbe lettem zavarva...egész napra! :O :S:S Tudtam én, h túllőttem a határon, egy szavam se volt egész nap a boxban...Másnap gazdi esélyt sem adott, h újra hibázzak, tudja jól, h mi a gyenge pontom... Igen, a klikkerelés. Ezt imádom a világon a legjobban, nagyon be tudok tőle pörögni, lelkesedni. Úgyhogy okosan ráklikkerelt a tárgyfelvételre, sőt fokozta, a tárgykiválasztásos gyakorlatot is csináltuk aznap többször. Azóta ezzel nem volt problémám :)
De már töröm a fejem az újabb kihívásokon, mármint gazdi részére :D:P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése