2012. június 30., szombat

Rossz vagyok, és?? 1.

Ketrecbe lettem küldve gondolkodni, így most van időm blogot írni. Meg igazából gazdi folyton szgépezik, sose enged ide :( 
Az elmúlt hónapban elég sok változáson estem át, mint azt legutóbbi bejegyzésemben is olvashattátok már. Persze ezt mások gondolják így. Szerintem minden teljesen rendben van velem. Ha akarok dolgozok, ha akarok nem. Ha akarok szót fogadok, ha akarok nem. Mi ezzel a baj?? 



De menjünk csak vissza a kezdetekig. Legutolsó írásom után pár nap betegszabadságon voltam, ugyanis meglátogattuk Pozsonyi dokiékat, és ott történt valami. Gyanútlanul sétáltam be a rendelőbe, eddig sok trauma ott nem ért. Most viszont bementem és mikor kijöttem, egy nagy vágás volt a pocakomon :O Nem értettem semmit, hisztiztem, reklamáltam is rendesen, h ez meg mi a fene???? Az első nap szörnyű volt, nagyon nem is emlékszem igazán, de sokat sírtam ríttam, azt tudom. Másnap már jobb volt, étvágyam is megjött, sétálni is tudtam menni Boékkal. De néha azért eszembe jutott, h mit tettek velem és h ennek tulajdonképpen fájnia kéne és olyankor mindig mások tudtára hoztam, h milyen rossz is nekem. Sajnos gazdi és Ricsi főnök átláttak rajtam hamar, és erről mindenkit hamar felvilágosítottak, h nem kell bedőlni nekem. Így én is gyorsan túlléptem ezen és inkább játszottam a többiekkel vagy dolgoztam az ételért. Hogy ne birizgáljam a varratokat, kaptam egy szép narancssárga pólót szomszédNánditól. Szerintem nagyon jól állt nekem, bár többen megszóltak, h úgy nézek ki, mint egy csöves:D














Már pár napja semmilyen panaszom nem volt, ezért gazdi úgy döntött, h menjünk mi is a Lurdy házba a többiekkel képzésre. Nem is volt semmi gond, egészen addig, amíg Ricsi főnök rám nem szólt, h ne egyem meg a földre ejtett finom sültkrumplit. Nah ez felnyomtam bennem a pumpát. Mégis mit képzel?? Úgyhogy elkezdtem törni a kis buksim egy jóféle megtorláson. Azt hiszem, sikerült is megtalálnom a tutit:P Az asztal melletti nyugis fekvésből felkelve, elindultunk a mosdók felé. És nekem ekkor hirtelen iszonyatos fájdalmaim lettek.... Összegörnyedtem, és ha lépnem kellett, ordítottam. Igen, ott fent, a Lurdy közepén, hogy mindenki jól láthassa, engem itt kínoznak, kérem szépen. Semmivel nem tudtak meggyőzni, h tudok járni, úgyhogy végül gazdi megelégelte a jelenetet és felvett az ölébe. Az akcióm tehát teljes sikert aratott, bosszúból sikerült nagyon beégetnem gazdiékat, remélem tanulnak belőle! Mondjuk, kicsit azért elárultam magam később, h csak színjáték volt a fenti műsor, ugyanis mikor lementünk a garázsba tréningezni, már megint semmi bajom nem volt, úgy pörögtem, ugrándoztam, ahogy szoktam.

-folyt. köv-


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése